A magyar közélet megosztottsága miatt az aradi vértanúk napjára való megemlékezés több helyszínen is külön-külön rendezvényen lesz. Aradon egyházi és civil szervezetek napokon át tartó rendezvénysorozatában nem kívántak részt vállalni a helyi RMDSZ-vezetők. /Csinta Samu: Gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2003. október 6.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete elítélte Ráduly Róbert csíki területi elnök körlevelét, amelyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tevékenységének támogatására szólított fel. A testület hasonló okokból felfüggesztette széki alelnöki tisztségéből Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnököt. Ráduly Róbert szerint ez: fokozódó "boszorkányüldözés". /Csinta Samu, Zilahi Imre: Kemény udvarhelyszékiek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2003. október 11.
Ma még senki sem tudja, hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy vasárnap részt vegyenek a helyi nemzeti tanácsok alakuló ülésén, első felvonásán ama civil kezdeményezésnek, amelyből a Székely Nemzeti Tanácsnak kellene kinőnie magát, írta Csinta Samu. Történelmi pillanatnak lehet nevezni. A gyűléseket népszerűsítő anyagok terjesztése során tapasztalható volt a megfélemlítés. Az okt. 12-i, vasárnapi gyűlések történelemformáló eseményeknek minősülnek. A székelyföldi autonómiatörekvések érvényesítését célzó SZNT ugyanis jó ügyet képvisel. /Csinta Samu: Az álmodás joga. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2003. október 27.
Történelmi környezetben - abban a teremben, amelyben Gábor Áron annak idején kijelentette, hogy lészen ágyú - történelmi ülésen alakult meg okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT létrejöttét egyformán kísérte lelkesedés és gyanakvás, s mindezekhez immár a bizonyítás kényszere is társul. A Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanis be kell bizonyítania, hogy egyetlen deklarált célkitűzése, a Székelyföld autonómiatörekvéseinek parlamenti elfogadtatása és intézményesítése a megvalósítható álmok kategóriájába tartozik. Támogatókat kell szerezni a nemzeti autonómia jogosítványait élvező többi európai kisebbség körében. /Csinta Samu: Fogadalom. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2003. október 30.
Négy évvel ezelőtt 1999. okt. 30-án indult a Krónika napilap. Visszatekintve a vállalható átlagszínvonal megteremtése tűnik igazán ünneplendőnek, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: A vállalható születésnap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2003. november 27.
Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2003. december 6.
A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2003. december 22.
Dec. 20-án Sepsiszentgyörgyön újra bemutatkozott a Georgius kamarazenekar. A 2000-ben alapított formáció tagjait annak idején néhány hónap alatt különböző ösztöndíjak és egyéb lehetőségek külföldre vonzották, ezért a Georgius hosszú ideig nem hallatott magáról. Filip Ignác zenész-tanár kezdeményezésére újból életre kelt a pillanatnyilag tizenegy tagú zenekar.A bemutatót követően tizenhét taggal megalapították a Georgius Társaságot, amelynek célkitűzései között fő helyen szerepel a zenekar létének megszilárdítása, illetve egy koncertterem kialakítása. A társaság alapító tagjai között helyi vállalkozók, közéleti személyiségek és kultúrapártoló polgárok szerepelnek, a tevékenységet pedig az elnökké választott Filip Ignác és Demeter János alelnök - "civilben" megyei tanácselnök - irányítja majd. A zenekar működéséhez szükséges anyagi hátteret elsősorban adományok, koncertbevételek és hangfelvételek forgalmazása révén igyekeznek megteremteni. /Csinta Samu: Társaság alakult a zenéért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2004. február 5.
Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 12.
A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. március 5.
Mindkét felet kihallgatta a bíróság a Csibi István által a Krónika, valamint a lap két vezető munkatársa ellen indított per második tárgyalásán. Csibi csíkszeredai üzletember rágalmazás és becsületsértés vádjával pereli a Krónikát a jan. 8-án megjelent, A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia? című riport miatt. A kolozsvári bíróságon zajló tárgyaláson a felperes közölte, ellene indított, átfogó sajtókampány részének tekinti a Krónika ankétját, amely miatt – állítása szerint – jelentős anyagi kára származott. A tárgyaláson Csinta Samu főszerkesztő és Rostás Szabolcs vezető szerkesztő – utóbbi a riport szerzője – megalapozatlannak nevezte a felperes keresetét, és annak elutasítását kérte a bíróságtól. A per március végén tanúk kihallgatásával folytatódik. /Csibi István sajtókampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ Előzmény: Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2004. március 11.
Az ortodox egyház állam a román államban, a központi költségvetésből a görögkeleti egyház működésére kiutalt pénzek rubrikájába még soha nem került konkrét összeg. Ugyanis csak a beavatottak számára ismert csatornákon át ömlik az új honfoglalás céljait szolgáló pénz. A trükkök sora a csereháti épületfoglalástól a csíkkarcfalvi kockakövek felszedéséig húzódik, s úgy tűnik, hogy a Partiumban is offenzíva készülődik. Legújabban a nagyszalontai hajdani gyalogsági laktanya épületegyüttesét és területét szerzik meg: a kormány a nagyváradi Szent Kereszt kolostor apácáinak készít több százezer hektáros ajándékot. Az elvándorlás miatt ma 57 százalékát teszi ki a magyarság Nagyszalonta lakosságának. Az egyik ortodox főpap Istenére esküdött, hogy csak ott építenek templomot, ahol a hívek száma indokolttá teszi. Hogy akkor az erdővidéki Magyarhermányban miért volt rá szükség, arra nem érkezett válasz. Az egyik székelyföldi városi tanács tagjai utánanéztek, milyen érdekeltség is húzódhat a kőolajipari befektetés céljából területet igénylő cég mögött. Akkor sikerült megakadályozni, hogy azon a helyen ne építsenek ortodox templomot. Nagyszalontán viszont az ottani elöljárók egyfajta hallgatólagos alku létéről vélnek tudni: Szabadság-szoborért ortodox kolostort. /Csinta Samu: Ortodox faló. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2004. március 24.
Tanúkihallgatásokkal folytatódott márc. 23-án Kolozsváron az a per, amelyet Csibi István csíkszeredai vállalkozó a Krónika napilap ellen indított. Csibi azt követően perelte be a Krónikát, Csinta Samu főszerkesztőt és Rostás Szabolcs újságírót, hogy a lap az utóbbi időben Csíkszeredában elkövetett erőszakos cselekmények hátteréről szóló A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia című cikket közölte. A tanúként beidézett Ráduly Róbert parlamenti képviselő a bírósági meghallgatáson elmondta, hogy a csíkszeredai erőszakos cselekmények mögött Csibi István áll. Szerinte a Krónika objektíven írt a székely városban történt erőszakos cselekményekről. A képviselő már tavaly interpellált a parlamentben, és felrótta a hatóságoknak, hogy nem tettek semmit azért, hogy tisztázzák a közrendet veszélyeztető súlyos cselekedeteket. Hasonló tartalmú politikai nyilatkozatban ítélte el a történteket Eckstein-Kovács Péter szenátor is, az alperes jogi képviselője, aki szemrehányást tett a hatóságoknak amiatt, hogy közel fél éve nem sikerült fényt deríteni az erőszakos cselekmények elkövetőinek kilétére. A csíkszeredai vállalkozó a Hargita Népe, a Romániai Magyar Szó, a Krónika és az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője mellett az Adevarul című központi román lapot is beperelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte az újságírókra kifejtetett nyomást. /B. T.: Egyre gyakoribb az újságírók megfélemlítése. Kolozsvári szerkesztők a bíróság előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. április 2.
A háromszéki Zágonban az MPSZ-t támogató aláírásgyűjtők buzgalmát pedig rendőri „érdeklődés” révén igyekeztek csökkenteni. Nem ez az első megfélemlítési kísérlet. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása előtti plakátragasztásból is rendőrségi, sőt ügyészségi ügy lett. Most– ha képletesen is – felbukkant a fekete autó. /Csinta Samu: Fekete autó. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2004. május 24.
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt Orbán Viktort, a Fidesz–MPSZ elnökét kérte fel annak a bizottságnak a vezetésére, amely a romániai demokrácia állapotát hivatott megvizsgálni, különös tekintettel a küszöbönálló helyhatósági választásokra. Az eset újabb jelzés, hogy Románia felvételét egyre szigorítottabb felvételi rendszerhez köti az Unió. A bizottság útnak indításával az EU azt a kérdést fogalmazza meg, hogy joggal tart-e igényt a felvételére egy olyan ország, amelyben alapvető emberi jogokat nem tartanak tiszteletben. /Csinta Samu: Bizottság. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2004. június 2.
„Sepsiszentgyörgy román kézbe kerülhet!” – olvasható egy szórólapon. „Tudja-e, hogy: A román PSD Sepsiszentgyörgy irányításának átvételére készül?; Ezért a PSD polgármesterjelöltje egy megvásárolt magyar?; A román PSD a magyar jelölt indításával téveszt meg bennünket?” Többen azt mondták, hogy Albert Álmos polgármester, területi RMDSZ-elnök tudtával szórták szét ezt, de Albert Álmos visszautasította, hogy tudott róla. /Csinta Samu: Durva kampány Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2004. július 1.
Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./
2004. július 7.
Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2004. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./
2004. július 19.
Huszonöt éves a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület. A faluban 1933-ban alapítottak első alkalommal fúvószenekart, amely aztán megfelelő vezető hiányában a hetvenes évek elején megszűnt. Kelemen Antal tanár irányításával 1979-ben újraalakult az együttes, amely később felvette az eredeti alapító, Kováts András lelkész nevét, s ma már az erdélyi fúvószene egyik meghatározó együttesének számít. Az ünnepi rendezvény júl. 16-án kezdődött Rétyen, ahol az elmúlt negyed évszázad helyi zenészei közül többen is megjelentek, s együtt ünnepeltek vendégeikkel, közöttük négy magyarországi együttes tagjaival. Másnap Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkban léptek fel a zenekarok, júl. 18-án, vasárnap pedig a rétyi tószínpadon rendezték meg a XIII. nemzetközi fúvóstalálkozót. Kelemen Antal, a zenekar vezetője erre az alkalomra kiadta A hangosan szóló csend zenéje című könyvet. /Csinta Samu: Hiányérzetből fakadó művészet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2004. augusztus 12.
Lehet pályázni a határon túli magyar televízióadók anyaországi finanszírozására. Szakemberek szerint a pályázatra bocsátott összeg talán elegendő lenne egy önmérséklettel megtervezett stúdió felszereléséhez, a sugárzási feltételek megteremtéséhez. Azonban akkor még nincs szó műsorkészítésről. Nyilvánosságot nem kapott információk szerint az új tévé ügyében egymilliárd forintról indult az alkudozás – Markó Béla tanácsadói jól mérték fel a szükségleteket –, Medgyessy Péter pedig ötszázmilliót ígért. Az összeg kezelhetőnek tűnt, de a Draskovics-csomag szorításában zsugorodni kezdett, jelenleg 300 millióról van szó. A reális helyzetfelmérés diktálta egyik megoldás az lenne, hogy tisztelettel megköszönjék, de elutasítsák a csupán félmegoldásokat engedélyező összeget. /Csinta Samu: Százmilliók relativitása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2004. szeptember 3.
A leköszönő, de szenátornak készülő Ion Iliescu államelnök legutóbbi megnyilvánulásai jellemzőek. Iliescu kijelentette, hogy az erdők visszaszolgáltatása történelmi baromság volt. Később próbálta magyarázni kijelentését. Most pedig az ukrán Duna-csatorna építésének orosz támogatását nevezte érthetőnek az egykori közös múltra való hivatkozással, hozzátéve, hogy azért jobb volt az együttműködés a néhai szovjet partnerrel. /Csinta Samu: Gyöngyszemek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
2004. szeptember 16.
A Magyar Televízió és a Duna Televízió azon dolgozik, hogy megszűnjenek a két közszolgálati csatorna – elsősorban a határon túli magyarságról szóló – műsorainak párhuzamos gyártása, jelentette be Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki szerint pazarlás a magyar adóforintokat hasonló jellegű párhuzamos műsorok finanszírozására fordítani. Ez érzékenyen érintheti a határon túli magyar tévéseket is, akik így értelemszerűen sokkal kevesebb megrendelésre számíthatnak, mint eddig. Az MTV-nek a határok mentén is fogható informatív adásai elsősorban az ott élőket céloznák, míg az m2 elsősorban kulturális műsorok televíziójává válna. /Csinta Samu, Budapest: „Elég a pazarlásból”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2004. szeptember 29.
A helyi tanácsoknak kell dönteni, kiírjanak-e a népszavazást Székelyföld autonóm területi-közigazgatási egységként való igényléséről. A vezetők többsége az érvényes törvénykezés és a lelkiismereti szempontok harapófogójában vergődik. Nincsenek kapaszkodók, nincs hivatkozási alap. Tetten érhető a nekibuzdulás, az óvatosság, a helyezkedő, „várjunk még, abból nem lehet baj” közösségi magatartása. /Csinta Samu: Úttörők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2004. október 29.
Öt évvel ezelőtt, 1999. okt. 30-án került piacra a Krónika első lapszáma. A napilapnak vannak elkötelezett hívei és vannak ellenségei. /Csinta Samu: Az első öt év. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2004. november 3.
Trianont emleget az MSZP a kedvezményes honosítás törvénybe iktatásáról dönteni hivatott magyarországi népszavazás kapcsán. Az exodustól tartó szocialisták tehát nem fognak az igen mellett kampányolni. Megfelelő tájékoztatás nélkül a pánikkeltésre alkalmas félinformációk erősödhetnek fel, írta Csinta Samu, a lap munkatársa. Az olyanok, mint a 23 millió román munkavállaló, most meg a harmincszázalékos kivándorlás. /Csinta Samu: „Akciós’’ állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./
2004. november 22.
Nem készülhetett el az az interjú, amelyet a Duna Televízió Régiók című műsorának marosvásárhelyi szerkesztője, Máthé Éva a Népi Akció (AP) pártja országos alelnökével, Smaranda Enachéval és Berekméri Sándorral, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnökével tervezett. A Krónika értesülése szerint a tiltás Barabássy Győző gyártásvezető nevéhez fűződik. Az interjú készítése előtt egy órával Máthé Éva „felsőbb utasításra” hivatkozva és elnézéskérések közepette visszamondta az anyag elkészítését. „Az újságírónő restelkedve mondta, hogy politikai nyomásra kénytelen lefújni az interjút. Nagyon szomorú, hogy 2004-ben az RMDSZ így értelmezi a demokráciát, a választási jogot és a szólásszabadságot” – kommentálta a történteket Smaranda Enache. – Nem igaz, hogy a Népi Akció pártja és erdélyi magyar jelöltjei túl sokat szerepelnének a Duna Televízió adásaiban, amint ahogy azt Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke egy korábbi nyilatkozatában állítja.” Mátay László, a Duna Televízió határon túli adásai igazgatóságának vezetője nem tudott a marosvásárhelyi interjúk tervéről. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnöke a marosvásárhelyi Népújságnak nyilatkozva bírálta a Duna Televízió műsorpolitikáját, azzal vádolva a magyarországi tévécsatornát, hogy az MPSZ jelöltjeit is felvonultató AP népszerűsítésével lényegében egy román pártnak kampányol. Nagy Zsolt /aki egyben az erdélyi magyar televízió létrehozására hivatott alapítvány elnöke/ szerint a Duna Televíziónak nem szabadna teret adnia a megosztó kísérleteknek. /Csinta Samu, Szucher Ervin: „Megfojtott” Smaranda Enache-interjú. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 29.
A magyarság újra fegyelmezett és felelős választóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra, miszerint az alternatívák megjelenése összekuszálja a voksolók meggyőződését. A megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a magyarság parlamenti képviseletét biztosító szövetségnek haladéktalanul el kell kezdenie a tényleges verseny és választás körülményeinek megteremtését. /Csinta Samu: Bizalom és feladat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2005. január 5.
A nemrég hatalomra kerülő, a jelek szerint csak nevében liberális kurzus az intolerancia lehangoló bizonyítékát szolgáltatja, amikor Kovászna megye magyar prefektusjelöltje ellen tiltakozik. A román politikum 2005 elején ugyanolyan természetességgel veszi elő a magyar veszély fegyverét, mint egy évtizeddel korábban. /Csinta Samu: Riadó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
